Theodórosz Sztuditész, Szt, Tódor, Studita (Konstantinápoly, 759-Prinkipo szigete?, 826): apát. - Kiváló nevelésben részesült. Nagybátyja, Szümbolai Platón apát vezette be a szerz. életbe a bitiniai Szakkoudionban. 787/88: pappá szent. 794: a ktor apátja. 799: közösségével Konstantinápolyba költözött, újjáélesztette a kihalt →Sztudion monostort, mely a bizánci szerzetesség példaképévé vált. A →képrombolás és a →cezaropapizmus elleni határozott fellépése miatt 796-97, 809-11, 813-23: száműzetésben volt. Konstantinápolyi ktorába 820 u. sem térhetett vissza, félig számkivetve halt meg. - ~ a →képtisztelet rettenthetetlen hirdetője és védője volt, egységbe olvasztotta az ikon- és a logoszteológiát: Krisztus képmásként ismertette meg magát az emberekkel, a képek szemlélése az isteni misztériumok szemlélését jelenti (autoopszia). Ha a szellemi látás mindent jelentene, akkor nem is lett volna szükség megtestesülésre. - Különösen küzdött a a képmás és az ősminta azonosságát feltételező téves nézet ellen. Az őskép és képmás semmiképpen sem eshet egybe az ikonban. Csak a Logosz, a Fiú, aki az Atya képe, ő egylényegű képmása ősmintájának. Az ikont a hasonlóság köti ősmintájához, nem a lényegi azonosság. Az ikon mindig személyt és sohasem természetet ábrázol. A →személyt külső megjelenési formaként érti; Krisztusban egybeesik a képmás az ősképpel, egy személyt alkot, ezért lehetséges ábrázolása a képben. Va.L.

Schütz IV:190. - NCE XIV:19. - BS XII:265. - Vanyó 2000:812.